Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye, I. évfolyam

Hoffmann Feri vagyok, 1988 decemberében születtem Délvidéken, egy régi hagyományokat őrző katolikus közösségben. Ezek a gyökerek ma is meghatározóak, és mindvégig elkísértek. A háború kitörése után családommal a solti rokonokhoz menekültünk, majd Magyarországon maradtunk.

A kecskeméti Piarista Gimnáziumban érettségiztem, ami erősen formálta a hitemet és életem irányát. Már akkor felmerült bennem a papi hivatás gondolata, de csak évekkel később kezdtem igazán keresni a választ. Turizmus–vendéglátás szakon tanultam, ezen a területen dolgoztam, majd saját közösségi vendéglátóhelyet is alapítottam. Emellett a másik meghatározó munkám a közösségfejlesztés volt.

Bár az életem sokfelé kanyarodott, a közösségépítés, az önkéntesség és a hitben való növekedés mindig meghatározó maradt. Sok erőt kaptam a cserkészetből, a kórházi önkéntességből, a plébániai szolgálatból és a moldvai Petőfi Sándor-ösztöndíjas évek tapasztalataiból is.

2025 hamvazószerdáján, egy nehezebb élethelyzetben, elhatároztam, hogy a nagyböjt idején tudatosan Isten felé fordulok. Az ima, a böjt, a rendszeres szentségimádás és a napi szentmise során kértem Őt, mutassa meg, merre tovább. A válasz, amit kaptam, számomra is meglepő volt: egy meghívás, hogy az Ő szolgálatába álljak. Sok imádság, beszélgetés és megerősítések után kimondhattam a szívből jövő igent. Ha csak egy kicsit is továbbadhatok abból, amit megtapasztaltam – az isteni szeretet életet formáló erejéből – már tudom, hogy érdemes volt igent mondani erre a hívásra.