Váci Egyházmegye, I. évfolyam

Egy nógrádi településről, Romhányból származom. Bár a hit nem volt mindig szerves része az életemnek, az Isten megtalálta a módját, hogy a rá jellemző szelídséggel közel vonjon magához. Sokat foglalkoztam a kérdéssel, hogy vajon mire hív engem Isten. Érettségi után két évet tanultam katekéta-lelkipásztori munkatársnak, de közben ott volt bennem a gondolat, hogy az Úr lehet, hogy a papságra hív. Nem mindig vettem tudomást erről a hívásról, de amikor igen akkor kértem Őt, hogy legyen egyértelmű. Igazából szükségtelen volt ilyet kérnem, hiszen Ő mindig egyértelműen szól, és ezt ebben az esetben is így tette. Megadta a kezdő löketet, hogy elinduljak ezen az úton, ami persze nem mindig egyszerű, de tapasztalom, hogy „mindenre van erőm abban, aki megerősít engem” (vö. Fil 4,13).

„Maradjatok bennem, és én tibennetek.” /Jn 15,4/