Csuja Gergely

Csuja Gergelynek hívnak, 3. éves kispap vagyok. Hosszú sztori, hogy hogyan kerültem a szemináriumba. Ezt a történetet sok minden átszövi: örömök, bánatok, csalódások, szerelmek, példaértékű barátok, tanítók, vezetők, sorsszerű fordulatok, kalandos élmények, jelzések, utalások Isten részéről stb. Mindezeket áthatja az általam sokszor megtapasztalt Isteni gondviselés, jóság, bölcs vezetés, amely végigkísérte az életemet, és elvezetett oda, ahol most vagyok, mindazokon az eseményeken – legyenek bár boldog vagy szomorú történések- keresztül, amelyeket életem során már átéltem.

Ahogy az Írás is mondja: „Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak benneteket, s arra rendeltelek, hogy menjetek, teremjetek gyümölcsöt, maradandó gyümölcsöt.” (Jn 15,16) Ezt én is nagyon erősen megtapasztaltam, hiszen soha nem jutott volna magamtól eszembe egy ilyen őrült döntés, hogy lemondjak a saját terveimről, a családról, és teljesen Istennek és az Egyháznak szenteljem az életemet. Szoktam is mondani, hogy hasonló voltam Jónás prófétához, akinek nagyon nem tetszett, hogy az Úr pont őt választotta ki, és ezért menekült a küldetése elől, akárcsak én, de én hosszú éveken keresztül. Végül annyira kitartóan ostromolt Isten az Ő személyemre szabott tervével, hogy végül is igent mondtam az Ő hívására. És most lépésről-lépésre haladva a cél felé, igyekszem egyre inkább megérteni Őt, és elmélyíteni Vele a kapcsolatot, és hitben kitartva végigfutni azt az ösvényt, amelyet a lábam számára kijelölt. Én hiszek benne, hogy Ő hívott meg engem, és terve van velem – ahogy mindnyájunkkal –, és segíteni fog engem minden nehézségen, kísértésen keresztül, minden helyzetben, hogy mindig felismerjem, megértsem és teljesítsem az Ő jóságos akaratát. Ehhez pedig kérem a kedves olvasók imáit, és persze az enyémekre is számíthatnak!

Napjainkban nagy szellemi, lelki harc dúl a világban, és magukban az emberekben is, akik sokszor nem találják a helyüket, mert elvesztek az élvezet és teljesítményközpontú pénzhajhászó világ forgatagában, és sokszor kétségbeesetten kapaszkodnak az anyagi valóság múlandó örömeibe, amelyektől a boldogságot várják. Isten hívására adott igenlő válaszomat többek között ez is nagyban motiválta, hogy felismertem, hogy mennyire nagy szükség van ma a világban a hitre, az Örömhír továbbadására, a miért kérdések feltevésére. Miért van lét, élet? Miért élek, mi a célom? És így tovább. Mindenkinek előbb-utóbb fel kell tenni ezeket a kérdéseket, és meg kell harcolnia az igazi értékekért folytatott csatákat, amelyekért tényleg érdemes küzdeni és élni. Ha jobban a dolgok mögé nézünk, az az érzésünk támadhat, mintha a jól ismert Star Wars univerzumba csöppentünk volna, ahol nap, mint nap folyik a harc a jó és a gonosz erők, az Erő világos és sötét oldala között. Már csak azért is mondom ezt, mert nagy Star Wars fan vagyok, és ezért ehhez híven is zárom le bemutatkozásomat a filmből jól ismert elköszönéssel, bár egy kicsit átalakítva:

A Mester legyen mindenkivel!