Rektor, Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspöke

1973-ban Szombathelyen születtem. Édesanyám katolikus, édesapám evangélikus. Két idősebb fiútestvérem és egy fiatalabb húgom, tíz unokaöcsém és unokahúgom van.

Sárváron jártam általános iskolába, Esztergomban gimnáziumba. Érettségi után, 1992-ben a Szombathelyi Egyházmegye papnövendéke lettem. A Központi Szemináriumban két évet töltöttem, azután 6 évet Rómában, a Collegium Germanicum et Hungaricum növendékeként. 2000-től 7 évig káplán voltam Szombathelyen, majd főállásban tanár a győri szemináriumban. A teológián belül biblikus tudománnyal foglalkozom. 2019-ben mentálhigiénés lelkigondozó végzettséget is szereztem, pszichodráma asszisztens vagyok.

A papnevelés közvetlen felelősségét 2013-tól mint prefektus ismertem meg Győrben, majd 2019-től rektorként gyakorlom itt Budapesten. 2023-ban az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspöke lettem.

Rektorként hálás vagyok a szemináriumi közösségéért, amely az otthonom. Nagy hálával tekintek a munkatársaimra, akiket igyekszem megerősíteni a közös felelősségben. A papi közösség legmélyebb alapja a közös meghívás, amely a papszentelésben kap végső pecsétet, és a papi küldetésben terem gyümölcsöt. A szeminárium nem más, mint beavatás ebbe a papi közösségbe egy konkrét emberi közösség által. Az összetartozásnak az az emberi, lelki, intellektuális és érzelmi tapasztalata, amelyre minden emberi lénynek szüksége van, a papság esetében leginkább a meghívás örömében és a szeminárium közös tapasztalatában gyökerezik. A szemináriumi közösség elkíséri, támogatja és bátorítja tagjait az önismeret, a növekedés, a szó legtágabb értelmében vett tanulás útján, amelynek célja végső soron a papság krisztusi ideáljával való azonosulás. Együtt kezdjük meg azt a tanulást, amely a „jó pap” esetében „holtig” tart.

dr. Martos Levente Balázs