Szabó Csaba

Szabó Csaba Péternek hívnak, és 1994. december 1-jén születtem Nyíregyházán. Egy háromgyermekes család legnagyobb gyermekeként nőttem fel a Nyíregyházi Egyházmegyéhez tartozó Szakoly községben. Szüleim gazdálkodással foglalkoznak, két testvérem pedig még középiskolás. Gimnáziumi éveimet a debreceni Szent József Gimnáziumban végeztem, majd az érettségi után 2014-ben felvételiztem a Nyíregyházi Görögkatolikus Papnevelő Intézetbe. Itt teljesítettem 2 tanévet, és egy előkészítő évet, majd a második év után egy évet töltöttem szociális munkával. Egy félévet laktam és dolgoztam az angliai Boarbank Hallban, mint idősgondozó, majd a tanév második felét itthon, Magyarországon a Vakok Batthyányi László Római Katolikus Gyermekotthonában töltöttem, ahol szintén gondozói munkakörben szolgáltam a ránk bízott sérült és árva gyermekeket.

A szociális év végén főpásztorom Szocska A. Ábel püspök atya úgy döntött, hogy a Központi Szemináriumban folytassam az utamat a papsághoz vezető úton. Ezúttal is köszönöm neki ezt a lehetőséget, a JóIsten áldja meg!

A hivatásom tudata az érettségi előtti két évben tisztult le bennem, de a JóIsten az azelőtti vívódásaimban sem hagyott magamra.

„Tiszta szívet teremts bennem ó Isten!” –ez a zsoltár részlet tökéletesen jelenti számomra azt, hogy hitemben, életemben mindig fontos szerepe van a megújulásnak, és az Úr Jézusra való újra rácsodálkozásra.

Amióta szeminarista vagyok, egyre jobban kezd körvonalazódni, hogy a JóIsten milyen útra, kalandra, misszióra, és életre hív. Nagyon szeretem az embereket, és szeretném eljuttatni hozzájuk a JóIsten Örömhírét. Szabadidőmben nagyon szeretek zenét hallgatni, énekelni és szeretem érezni az Úr közelségét.

Szeretnék egykor én is tiszta szívvel, és szeretettel odaállni az oltárhoz, szeretnék pap lenni, és kérem az Önök imáit is, hogy az emberszerető Isten méltónak találhasson eme szolgálatra.