Esztergom-Budapesti Főegyházmegye, III. évfolyam

Zsembery Andrásnak hívnak. Esztergomi származású vagyok, bár 5 éves koromban kiköltöztünk Pilisszentlélekre. Ingázva falu és város között, mégis Esztergomban nevelkedtem. Szüleim gyermekkoromtól kezdve nagy hangsúlyt fektettek a vallásos nevelésre. Templomunkban, az Esztergom-Vízivárosi Szent Ignác templomban édesapám a gitáros kórus vezetője, ahol édesanyám fuvolázik, húgom pedig énekel velük. Én sok éven át itt ministráltam, amin keresztül sok akkori kispapot látva kedves és értékes képet kaptam a kispapságról- és most évekkel később a papságról.

Életemnek meghatározó része a zene. Zeneiskolában tanultam zongorázni, ami közelebb hozta hozzám a zene sokszínű világát. Nagyon szeretek énekelni és zenét hallgatni is. Ezek által többet tudok meg az életről, az emberek lelkivilágáról, magamról, de főleg Istenről, a teremtett világról.

Számomra az elsődleges szeretetnyelv a minőségi idő. Nagyon szeretek a családommal, barátaimmal, ismerőseimmel beszélgetni. Csodának látom azt, hogy környezetemben az Isten adta más és más tehetségével és élethelyzetével mindenki meg tudja találni a helyét ebben a nagy, „teremtett világnak” nevezett gépben.

Úgy érzem, azzal, hogy én most itt vagyok, éppen azt a kis fogaskeréknyi helyet töltöm be ebben a nagy isteni masinában, amire rendelve vagyok (és ez piszok jó érzés). :-)

Bár én egy géphez hasonlítottam ezt a harmonikus rendszert, de a misztikumát ennek az egységnek talán szebben leírja Szent Pál Korinthusiakhoz írt első levelének a következő szakasza: Isten határozta meg minden egyes tag feladatát a testben, tetszése szerint.