Prefektus, Váci Egyházmegye

„Uram, mutasd meg nekem útjaidat,
taníts meg ösvényeidre!” /Zsolt 25, 4/

UTAK: A csend, az imádság, az önismeret útjai. A baráti beszélgetések, a közös kirándulások, a közös élmények sétányai. A teológia megismerésének, a tanulás jelentette kihívásoknak és az önállósodásnak ösvényei. Az együtt formálódás örömeinek és nehézségeinek macskaköves járdái. Az Istenhez vezető keskeny, de szép zarándokút. A kihívások során az alázatban és engedelmességben való csiszolódás szűk lépcsői. Mind-mind-utak: Egy „szent kaland” kezdetének első lépései során. Ez a Szeminárium – számomra. Annak idején papnövendékként – s most ismét, elöljáróként. De most már inkább másként. Hiszen sok utat bejártam én is. Most azt bízták rám prefektusként, hogy segítsem és vezetgessem azokat, kik még az Út elején vannak. Az Úr mindnyájunknak utakat készít maga felé. Kérdés, hogy merünk és akarunk-e ezeken végig menni. Hálás vagyok Neki, hogy egy (vagy több…?) bejárt ösvényre visszaküldött az „Alma Materba” a Váci Egyházmegyében töltött papi tapasztalatokkal megerősítve, hogy segítsek másoknak (a saját egykori növendéki, majd papi tapasztalataim alapján) ezeken végig menni. Talán nekem is ad új utakat… – melyek Hozzá vezetnek.

„Boldog az az ember, akit te segítesz,
akinek szíve zarándokútra készül.” /Zsolt 84, 6/