Nagy ajándékként fogom fel, hogy éppen a II.Vatikáni Zsinat idején lehettem, lehettünk teológusok. Pontosabban egy évvel a Zsinat megnyitása előtt vettük fel a reverendát /éppen október 11-én!/ és 1965. december 8-án szenteltek alszerpappá /akkor még ilyen is volt!/, amikor Szent XXIII. János pápa bezárta a Zsinatot. Viccesen azt mondtuk egymás között, hogy azért volt október 11-én a megnyitó, mert a pápa tudta, hogy az a mi beöltözésünk napja. Az igazság az, hogy akkor még ezen a napon ünnepeltük a Szűzanya Istenanyaságát, amit később Szent II. János-Pál pápa január 1-re tett át. Ez a történelmi háttér, az „ablaknyitás”, az „aggiornamento”, egész papi életemre kihatott. A zsinati ülésszakok után, a magyar zsinati püspök atyák itt szálltak meg a házban és hozták a friss híreket Rómából.

A másik nagy ajándék a mi nemzedékünk számára Gál Ferenc professzor úr volt /a többi nagyszerű tanárok mellett: Kecskés Pál, Szörényi Andor, Szennay András/. Mind a mai napig emlegetjük „akárhányszor” /ez volt a jellemző szavajárása/ a bölcs, világos, ökumenikus-nyitottságú gondolatait. Büszkén valljuk magunkat Gál-tanítványoknak.

Érdekes visszagondolni azokra az évekre. Később döbbentem csak rá, hogy hány papunk van börtönben, mennyire az Állami Egyházügyi Hivatal szeme előtt élünk. Valahogy nem vettünk erről tudomást.

Papok akartunk lenni. Az Egyetemi templom, a Kápolna, időnként a Szent István Bazilika, jelentették azt a lelki környezetet, ahol formálódott, erősödött a belső világunk.

Felejthetetlen élmény volt, amikor Kecskés professzor urat meglestem az Oratóriumban csendes imádságában, vagy közelről láthattam Kodály Zoltánt, vagy észrevettem Papp Lászlót az Egyetemi templomban az adventi vagy nagyböjti „konferencia-beszédeken”, amelyeket Gál és Szőrényi professzor urak tartottak felváltva. Ez még Sík Sándor öröksége volt, mármint a konferencia-beszédek.

Persze a mindennapi szemináriumi életünkben sok tréfás, vicces élményünk is volt. Sok anekdotát őrzünk „Joe-bácsiról”, azaz Pfeiffer János prefektus úrról, de Potyondi Imre rektor úrról, vagy a sekrestyés Mihály bácsiról is. Ezek külön lapot igényelnének. Majd legközelebb. Legyetek jó papok mai „központisták”!