Kispapok nyári élményei – II. rész

Néhány szó a nyárról – Riesz Benedek

Nagyon hálás vagyok ezért az élményekben és találkozásokban gazdag nyárért! Olyan jó volt megtapasztalni a Jóisten gondviselését, közelségét mindezekben!

Nehéz lenne egy konkrét pillanatot kiemelni a nyári hónapokból. Sok tábort szervezhettem, vagy lehettem azokban jelen, számos lelki programról is gondoskodhattam – igazán csapatmunkában az Úrral! Szép emlékek számomra a különféle helyszínek, ahol – akár ismeretlenül is – hihetetlenül nagy nyitottsággal, szeretettel ajándékoztak meg; azok a beszélgetések, ahol – teljesen érdemtelenül – olyan mértékű bizalommal fordultak felém, mint talán igazán kevesek felé; azok az alkalmak, ahol együtt kerestük Istent, az Ő személyét, a párbeszédet, s eközben oly gyakran láthattam másokon örömöt, békét és mély megérintődést.

És azt hiszem, itt most kevés a betű. Nem lehet szavakkal leírni azokat az arcokat, amelyek belefeledkeztek az Oltáriszentség jelenlétébe. Nem lehet kifejezni azt, ahogy sokan elképesztően megrendültek, megindultak az imában létrejövő valódi találkozásban. Nem lehet megfogalmazni az Isten megdöbbentő közelségének tapasztalatát. Nem lehet beszámolni sok hajnalig tartó beszélgetésről, rengeteg új, bizalmas kapcsolatról, a közösségi életben megtapasztalható testvéri szeretetről és vidám pillanatokról sem.

De a jó hír az, hogy a mindent felülmúló Szeretet velünk van és velünk is marad, nem szűnik meg mindnyájunkat meglepni, megérinteni, megajándékozni és túlcsorduló mértékkel mérni! :)

Egy ST tábor tapasztalatai – Mesics Richárd

Már másfél éve nem voltam cserkésztáborban, vajon bírni fogom a tempót? Nem is ismerek senkit, ki fogok jönni a többiekkel? És a kiképzők? Fogom bírni az alváshiányt? (Hú, de sok a szúnyog, mikor kezdik az irtást?) Hogyan fognak viszonyulni a társaim a hivatásomhoz? És lesz egyáltalán időm imádkozni?

Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel indult útnak egy friss másodéves székesfehérvári kispap, (aki ne kérdezzétek, hogyan került a KELETIekhez), a 28/A csekészsegédtiszti-vezetőképző táborba, ahol megannyi élménnyel, tapasztalattal, válasszal, jó baráttal és egy kagylóval gazdagodott.

Szóval így indult útnak oda. Na és vissza? Úgy, hogy ez elképesztően jó volt!

Jó volt együtt képződni, összedolgozni, keveset aludni, (szúnyogot irtani nem), tábortüzet rakni, körülötte énekelni, műsort alkotni, dalolva menetelni, cserkészingben létezni, sátorban aludni, szabadban élni, létrát mászni és manókkal dacolni.

Igen. Hogy érted azt, hogy nem érted?

Hát, a lehetőség adott. Én csak annyit mondhatok, hogy érdemes utánajárni :)

Egy hozzászólás Új írása

  1. Vásárhelyi Melinda szerint:

    Kedves Kispapok!
    Szívből örülök beszámolótoknak, dicsőség az Úrnak és sok köszönet Nektek, amiért együtt működtök Vele!
    A Brenner János imaszövetségben minden nap imádkozom Értetek.
    Hittanárként munkálkodom ált.iskolákban, óvodákban és Édesanyámat gondozom, kérlek, emlékezzetek meg rólunk egy imában! Hálásan köszönjük.
    Melinda

    Kedvelés

Hozzászólás

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s